udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
47
találat
lapozás: 1-30 | 31-47
Névmutató:
Kelemen Tibor
2004. április 2.
Sepsiszentgyörgyön elindította az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalma előválasztási kampányát. A KDM bemutatta Kelemen Tibort, sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltjét. Hangsúlyozták, hogy nem a Polgári Kör jelöltje és nem a jelenlegi polgármester, Albert Álmos ellen történt Kelemen Tibor jelölése, hanem a városért. /(Éltes Enikő): Beindult az előválasztási kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2004. szeptember 24.
Szept. 23-án képzőművészeti kiállítással kezdődött az immár negyedik alkalommal megrendezett Petrozsényi Napok elnevezésű ünnepségsorozat. Most ünnepelik a város 80 éves fennállását, jelezte Schreter Károly polgármester. A kiállításon kortárs művészek mutatták be alkotásaikat, többek között Hummel Róbert petrozsényi képzőművész. Petrozsényban megrendezték a Hagyomány és művészet a zsilvölgyi bányászatban című szimpóziumot, melynek keretében megemlékeztek Schmidt Lászlóról, a vidék híres művészéről. Sor került érem- és bélyegkiállításra is, Kelemen Tibor, a zsilvölgyi éremgyűjtők egyesületének elnöke szervezésében. Szept. 24-én könyvbemutatók lesznek, többek között Lengyel Ildikó új kötetét bocsátják szárnyra. /Gáspár-Barra Réka: Petrozsény 80 éves. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./2005. április 6.
Háromszéken folyamatosan nő a munkanélküliség, a jelenség aggasztó – közölte sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Januárban a megyében a munkanélküliség 8,3 százalékos volt, március végén már közel 9 százalékos. /Közben az országos átlag csökkenőben van, jelenleg 6,2 százalék/. /(mózes): Súlyosbodik a helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2005. június 20.
Sepsiszentgyörgyön elmaradt az Magyar Polgári Szövetség által június 17-re tervezett párbeszéd a megye és a város vezetőivel, a parlamenti képviselettel. A helyi rádióban Albert Álmos úgy nyilatkozott, hogy ,,dilettánsok” meghívását nem fogadja el. A vita vezetésére vállalkozó Fazakas Tibor szerint a választott tisztségviselők elmaradása egy ilyen rendezvényről nehezen elfogadható. Mindössze ketten, a prefektus és Puskás Bálint szenátor mentette ki magát egyéb elfoglaltságára hivatkozva, a meghívást egyedül Kelemen Tibor munkaügyi igazgató fogadta el. Ő beszámolt az átlagbérek alacsony voltáról, arról, hogy sokan már munkanélküli-segélyt sem kapnak, s hogy Brassó leküzdhetetlen vonzerőt gyakorol a jobban felkészült, igényesebb munkaerőre. A hiányzóknak Fazakas Tibor csak kérdéseit tudta feltenni. Íme egypár: Miért nem érkezett semmi válasz a márciusi autós tüntetők beadványára? A munkanélküliség aggasztó méreteit hogyan próbálják meg csökkenteni? A fórum résztvevői végül Háromszék ,,járhatatlan útjai állapotának őrzésében tanúsított példás következetességéért, a nagyfokú tétlenségért, kártékony igénytelenségért és hozzá nem értésért, a kitartó ígérgetésért” Gödör-díjban részesítették Borbély László minisztert, Demeter János tanácselnököt és Albert Álmos polgármestert. /(b. kovács: Gödör-díj a miniszternek, a tanácselnöknek és a polgármesternek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./2006. május 27.
Ellenérzést váltott ki Vlastimir Isacovici, a sepsiszentgyörgyi Olt Textilgyár igazgatója elképzelése, hogy a vállalathoz száz kínai vendégmunkásnőt hozna dolgozni. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője kifejtette, itt is van elég munkanélküli. Puskás Bálint szenátusi interpellációban hívja fel a figyelmet a textilgyárak vezetőinek kezdeményezésére. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a romániai gyárak olcsó kínai munkaerőt hozzanak be, mikor itthon jelentős a munkanélküliség és szakember is van bőven. Puskás Bálint jövő hét elején a miniszterelnökhöz intézett parlamenti felszólalásában azt kéri majd, ne adjon a kormány munkavállalási engedélyt a kínai textilmunkásoknak. /Mózes László: Kínaiakat hívnak dolgozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./2006. december 11.
Jövő év január 31-én bezárják az erdővidéki szénbányászat még működő utolsó fejtését, emiatt 250 személy marad munka nélkül, tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség vezetője. A jövedelmező bánya felszámolását, illetve a tömeges elbocsátást a ploiesti-i székhelyű Országos Bányatársaság rendelte el. Fehér Zoltán, az erdővidéki bánya igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a bezárás után magánosítják a bányát, és az új tulajdonos újraindítja a kitermelést. Az igazgató szerint az erdővidéki bányából még 10 évig lehetne szenet termelni. „Vannak szerződéseink, jövedelmező a bánya. Idén 250 ezer tonna szenet termeltünk ki”– mondta Fehér Zoltán. /Kovács Zsolt: Jövedelmező, mégis bezárják a bányát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./2007. december 20.
Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2008. augusztus 9.
Háromszék munkaképes lakosságát 93 100 főre becsülik, 52 000 munkakönyves alkalmazottról tudnak, de az állástalanokat, illetve az egyetemi hallgatókat is figyelembe véve, harmincezer ember foglalkoztatottságáról nincs információjuk – közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Szerinte ennyien nem dolgozhatnak mezőgazdaságban, a külföldön tevékenykedőkről is kevés a hivatalos adat. /Mózes László: Miből élnek harmincezren? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./2008. november 25.
A gazdasági világválság megállíthatatlanul begyűrűzik Romániába is – véli Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója, szerinte a válság miatt a jövő esztendőben országos szinten megháromszorozódik a munkanélküliek száma. Jelenleg az országban több mint 300 ezer állástalant tartanak hivatalosan nyilván, jövőre számuk elérheti az egymilliót. Munkanélküli segélyre azok jogosultak, akik az igénylés előtti két év során legalább 12 hónapot dolgoztak, az sem gond, ha megszakításokkal. A munkanélküli segélyt csak az igényelheti, akinek semmiféle jövedelmi forrása sincs, vagy a más forrásokból származó jövedelme kevesebb, mint a munkanélküli-segély. A külföldről hazatelepedtek, ha igazolni tudják, hogy a határon túl törvényesen dolgoztak, szintén részesülhetnek a segélyben. A segély folyósításának időtartama változó: hat hónapig kapják a frissen végzettek és akik öt évnél kevesebbet dolgoztak, kilenc hónapig, akiknek öt és tíz év közötti a ledolgozott munkaidejük, és tizenkét hónapig, akik több mint tíz évet dolgoztak. A munkanélküli köteles havonta megjelenni a munkaerő-elhelyező ügynökségen és köteles részt venni az átképző tanfolyamokon. /Bíró Blanka: Egymillióan maradnak munka nélkül? = Krónika (Kolozsvár), nov. 25.2008. december 23.
Erdély sereghajtója a foglalkoztatottság tekintetében Kovászna megye, ahol decemberben 7,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, jelentette ki Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Kovászna megyében – ahol a cégek java része kisvállalkozás – ebben a hónapban 527 személyt bocsátottak el, és 97-et alkalmaztak. Kovászna megyében 91 ezer munkaképes személy van, akikből mintegy 50 ezernek van munkakönyves állása, a többiek vagy mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy külföldön vállaltak munkát – mondta el Kelemen Tibor. – Kolozs megyében is megnőtt a munkanélküliek száma. A Hargita megyei munkanélküliek száma 0,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest novemberben. Jövő év január 1-jétől 600 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, és 2010 januárjától elérheti a 870 lejt is, ha Románia sikeresen átesik a gazdasági válságon. /Kovács Zsolt, Horváth István, Varga Melinda: Háromszék a sereghajtó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2008. december 24.
Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2009. március 6.
„Véget kell vetni annak, hogy a prefektus úgy érezze, ő a megyefőnök” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azon a kihelyezett frakcióülésen, amelyet az RMDSZ március 5-én tartott Kovászna megyében. Az árkosi találkozón tizenhat RMDSZ-es képviselő és hét szenátor vett részt. Markó szerint a kormányzati alárendeltségű intézményeknek nem a prefektúrához kellene tartozniuk. Az árkosi tanácskozást megelőző estén a honatyák Bodokon találkoztak több mint háromszáz polgármesterrel, alpolgármesterrel és tanácstaggal, számolt be a frakcióülés házigazdája, Tamás Sándor megyei tanácselnök. A frakcióülésen Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő azt a tízpontos dokumentumot mutatta be, amelyeket Ecaterina Andronescu oktatási miniszter tájékoztatására állított össze. Ezek közül a legfontosabb a román nyelv oktatásának kérdése. Keresztély Irma hangsúlyozta, a háromszéki falvak 50 százalékában csak magyarok laknak, az itt élő gyerekek az iskolában hallják először a román nyelvet, ezért az első osztálytól a tizenkettedikig speciális módszerrel kell tanítani a nem román anyanyelvű diákoknak. Markó emlékeztetett, hogy tíz éve, 1999-ben elérték, hogy az 1–4. osztályban speciális tankönyvekből, külön tanterv szerint tanítsák a kisebbségieknek a románt, de a nekik szánt tankönyv és a tanterv azóta is rossz, még nem javították ki. A tanácskozáson felvetették a helyi problémákat. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, az intézményben dolgozó szakemberek átlagéletkora hatvan év, de az alkalmazások leállításával nem tud fiatalítani. Kelemen Tibor a súlyos munkanélküliségről tájékoztatott, elmondása szerint a nyilvántartásokban csak az állástalanok egy része szerepel, hiszen a 90 ezer munkaképes háromszéki közül csak 49 ezernek van állása. A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor ügyvezető elnök reagált Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, amelyben az Tőkés Lászlót javasolta az RMDSZ élére. Kelemen kifejtette: Szász Jenő „politikai sztriptízt” végez, de senki nem veszi komolyan. /Kovács Zsolt: Háromszéken a két frakció. A Kovászna megyei Árkoson üléseztek az RMDSZ honatyái. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2009. március 26.
Kisebb mértékben, de folyamatosan nő Háromszéken munkanélküliség, márciusban a megyében a munkanélküliség elérte a 8,34 százalékot, közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. /Mózes László: Növekszik a munkanélküliség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./2009. április 27.
Miután a menesztésüket lehetővé tévő sürgősségi rendelet nyomán sorra kapták meg az elbocsátó leveleket az úgynevezett dekoncentrált állami intézmények vezetői, a kormányintézkedés hatalmas felháborodást keltett az ellenzék soraiban, ezért Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata–Liberális Párt alelnöke már nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy felülvizsgálják a szóban forgó jogszabályt. A kormányrendelet Székelyföldön is éreztette hatását. A 38 Kovászna megyei dekoncentrált intézmény igazgatói megkapták az elbocsátásukról szóló értesítőket. Elbocsátó értesítőt kapott Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvos, akinek helyébe várhatóan a Demokrata-Liberális Párt nevesíti igazgatót, hasonló módon Deme Judit, aki ideiglenesen tölti be az Egészségügyi Hatóság igazgatói tisztségét. A Munkaerő Ügynökség vezetőjét, Kelemen Tibort is elbocsátották. /Visszatáncol a kormány? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2009. május 14.
Kelemen Tibor munkaerő-ügynökségi és Tischler Ferenc ifjúsági igazgató, illetve a magyar intézményvezetők eltávolítása, leváltása ellen tiltakozott állásfoglalásban a Háromszék megyei Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM), egyértelműen etnikai tisztogatásként értelmezve az erre vonatkozó kormányrendeletet. /Demeter J. Ildikó: Etnikai tisztogatás az intézményekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2009. május 16.
Pár perces meghallgatásán jobbnak találtatott a koalíciós pártok ajánlásával rendelkező ellenjelölt, mint a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalt tizenegy éve irányító Kelemen Tibor. Az állás nélkül maradó igazgató bepereli a kormányt. A bukaresti meghallgatásról Kelemen Tibor elmondta, Dorel Lungu és Nicolae Ciotlos három-négy perc alatt vázolták elképzeléseiket. Kelemen több mint háromnegyed óra alatt fejtette ki, hogy csapatával együtt mit tettek az elmúlt időszakban, melyek lennének további lépései, de alulmaradt a megmérettetésen. /Mózes László: Kelemen Tibor bepereli a kormányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./2009. május 21.
11 év után leváltották Kelemen Tibort, a Kovászna megyei Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség igazgatóját, két helyettesével együtt. Kelemen bejelentette: beperelte a kormányt, mivel alkotmányellenesnek tartja a kormányhatározatot, amely alapján menesztették. Kifogásolta, hogy a versenyvizsgán nem vették figyelembe a 11 éves szakmai tapasztalatát. /Kovács Zsolt, Moldován Árpád Zsolt: Munkanélküli lett a munkaügyi igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2010. január 13.
Székelyföldi állástalanság
Ugyan Hargita megyében közel hét éve nem volt annyi munkanélküli, mint a 2009. december 31-én regisztrált adat, éppen a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnek (AJOFM) kell megküzdenie a munkaerőhiánnyal.
Tiberiu Pănescu, az intézmény vezetője tegnap úgy nyilatkozott, közel egyharmadával kevesebben dolgoznak jelen pillanatban az intézményben, mint ahány személyre szükség lenne, ám az alkalmazásokat tiltja a közalkalmazottakra vonatkozó igen szigorú szabályozás. „Munkaerőhiány van, de muszáj így boldogulnunk. Megértem, hogy költségvetési megszorításokra van szükség. Most a lényeg az, hogy ügyfeleink igényeit ki tudjuk elégíteni, hogy a továbbiakban is bízzanak az intézményben” – részletezte Pănescu.
Hozzátette: gondot jelent viszont az, hogy a klienseknek többet kell várniuk, mint korábban, mert kevés ember nem tud az elvárt ütemben dolgozni. Ugyanakkor az ügynökségi igazgató arra is kitért, hogy mintegy 300 ezer lejre rúgó adósságaik vannak, aminek tetemes hányadát a különböző számlafizetési elmaradások teszik ki, de maradtak el támogatás-kifizetéssel is. Pănescu szerint azonban ez az összeg nem vészes, hisz a kiadásaik általában éves szinten 5 millió lejre rúgnak. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy még január folyamán kiutalják számukra a szükséges pénzösszegeket. December 31-én 15 125 munkanélkülit tartottak nyilván Hargita megyében, a gazdasági mutató 2003 óta nem volt ilyen magas.
Kovászna megyében 2002 végén mértek utoljára olyan magas munkanélküliségi rátát, mint a jelenlegi. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója tegnap úgy nyilatkozott, az állástalanok száma elérte a 11 ezret, ami 11,1 százalékos munkanélküliséget jelent. A lavina pedig nem áll meg, a munkaerő-elhelyező ügynökség rendelkezésére bocsátott információk szerint az év elején folytatódnak az elbocsátások, főként az építőipari és szállítási vállalkozások terveznek létszámleépítést. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 25.
RMDSZ- PDL: közeledő álláspontok
Több erdélyi és partiumi megyében is megállapodott az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei szervezete a minisztériumoknak alárendelt megyei igazgatóságok vezetői tisztségének elosztásáról, míg egyes régiókban a héten is folytatódnak a tárgyalások a két kormánypárt között.
A koalíciós szerződést a hétvégén csupán Hunyad megyében sikerült aláírni, de Bihar és Temes megyében is megegyeztek a felek. Szatmár, Hargita, Maros és Kolozs megyében a héten újabb találkozókra kerül sor.
Bihar megyében negyvenháromból tizenegy közintézmény vezetését alkudta ki magának a szövetség – jelentették be a két párt képviselői pénteki közös sajtótájékoztatójukon. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, illetve Traian Abrudan megyei PDL-alelnök elmondta: a tisztségek elosztásakor a magyar lakosság arányát, illetve a minisztériumok vezetőinek hovatartozását is figyelembe vették.
A két párt nem posztokat, hanem felelősségeket osztott el – szögezte le Szabó Ödön. A tájékoztatón nem hangzott el konkrétan, hogy a közművelődési igazgatóság éléről menesztenék a PDL-s Mircea Bradut, a „felelősség” azonban a miniszter politikai színezetének megfelelően az RMDSZ-nek jut. Három másik esetben valószínűleg igazgatóváltásra kerül sor: a fogyasztóvédelmi hivatal, az ifjúsági igazgatóság, illetve a Körösök Vízügyi Igazgatóság is az RMDSZ hatáskörébe kerülhet, bár jelenleg PDL-s igazgatók vezetik.
Szabó Ödön szerint „morális jogorvoslatot” kell szolgáltatniuk a tavaly politikai alapon leváltott RMDSZ-es vezetőknek is. Az egészségügyi tárcának azonban hiába van magyar minisztere a Bihar megyei Cseke Attila személyében, a PDL ragaszkodott embere, Marius Pîrcioaga megtartásához a megyei hatóság élén, így az egészségbiztosítási pénztár megyei fiókja lehet a szövetségé.
Mint ismeretes, az RMDSZ jelenleg mind a nagyváradi, mind a Bihar megyei önkormányzatban a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) működik együtt. Szabó szerint a kormány öszszetételétől függetlenül úgy tűnik, a megyei tanácsban nem működik a koalíció, a váradi tanácsban viszont igen, így előfordulhat, hogy a szövetség a közeljövőben két különböző párttal alkot majd koalíciót a két döntéshozó testületben.
Aláírták a koalíciós szerződést Hunyad megyében
Hunyad megyében szombaton írta alá az együttműködési szerződést a két párt megyei elnöke, Winkler Gyula és Tiberiu Iacob-Ridzi. Ennek megfelelően az RMDSZ által támogatott magyar vezetőt neveznek ki az építkezéseket ellenőrző megyei igazgatóság és a megyei vízgazdálkodási vállalat élére, ugyanakkor magyar aligazgatója lesz a megyei tanfelügyelőségnek, a pénzügyi, ifjúsági, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságnak.
A protokollum szerint a felek vállalják, hogy életbe léptetik Hunyad megyében a kormány politikáját, támogatják egymás képviselőit a megyei és a kormánynak alárendelt közintézményekben. A dokumentumban külön szerepel, hogy a PDL támogatja a Hunyad megyei magyar közösség törekvéseit, különösképpen az anyanyelvű oktatás megerősítésére, a hagyományok és a kultúra megőrzésére vonatkozóan, miközben a szövetség a PDL projektjeit próbálja elősegíteni. Az együttműködés érdekében a két párt Megyei Egyeztető Tanácsot hozott létre, a tíztagú testületbe ötöt az RMDSZ, ugyanennyit a PDL delegált.
Megegyeztek az igazgatói tisztségek elosztásáról Temes megyében is, az egyezményt azonban csak a héten írják alá. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök azonban pénteken úgy nyilatkozott, nincs megelégedve az eredménnyel, ugyanis a PDL csupán egyetlen igazgatói és hat helyettesi tisztséget engedett át a szövetségnek.
Utóbbiakat a tanfelügyelőségen, az állat-egészségügyi, a mezőgazdasági, a területi munkaügyi felügyelőségen, a megyei mukaerőelosztó ügynökségen és az egészségbiztosító pénztárnál tölthetik be az RMDSZ jelöltjei. Halász kifejtette, örült volna, ha több igazgatói széket mondhatnak magukénak, de betartották az etnikai számarány elvét, és a megyében csupán a lakosság 7,47 százaléka magyar nemzetiségű.
Keresik az igazgatókat Háromszéken
Háromszéken az igazgatói tisztségek 65 százalékát szerezte meg az RMDSZ. A szövetség 24 intézmény élére jelölhet igazgatót, míg a megyében összesen 35 intézményben 102 igazgatói és aligazgatói tisztséget oszt el egymás között a két kormánypárt. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint az igazgatók kinevezésekor a szakmai felkészültséget tartják szem előtt, így annak a jelöltnek van nagyobb esélye, akit a szakmai szervezetek is támogatnak. Az RMDSZ adatbázisában száz szakember önéletrajza szerepel.
A jelöltek egy részével az elmúlt héten találkoztak, a meghallgatások a héten folytatódnak. Első körben a jelenleg is tisztségben levő igazgatókkal tárgyaltak, akik valószínűleg továbbra is megtartják széküket. Keresztély Irma főtanfelügyelő, Sikó Barabási Sándor főállatorvos, Deme Judit egészségügyi igazgató továbbra is tisztségben marad.
Mild Zoltán építészeti főfelügyelővel még nem egyeztettek, de híresztelések szerint megőrizheti állását. Visszahelyezik tisztségébe ugyanakkor a munkaerő-elhelyező ügynökségtől egy évvel ezelőtt leváltott Kelemen Tibort, az ifjúsági igazgatóságtól menesztett Tishler Ferencet, míg a levéltár élére Csáki Árpád történészt javasolják.
Szatmár: akadozó egyeztetések
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete a hétvégén másodszor ült le tárgyalni a PDL-vel, azonban Kereskényi Gábor, a szövetség szatmárnémeti elnöke szerint egyelőre nem született eredmény. „Tulajdonképpen ez volt az első komolyabb egyeztetés. Most került szóba először mindkét fél álláspontja, de egyelőre mindenki ragaszkodik a saját elképzeléseihez” – közölte a Krónikával Kereskényi, aki szerint az RMDSZ a magyarság számarányával megegyező számú igazgatói tisztséget szeretne.
„Ragaszkodunk hozzá, hogy a 31 intézmény vezetői székéből 11-et mi kapjunk meg. Ahol nem lesz magyar vezető, ott helyetteseket szeretnénk” – mondta. Az egyeztetést ma délután folytatja a két párt megyei szervezete. „A koalíciós partner meg szeretné kapni Szatmárnémeti egyik alpolgármesteri székét, és a megyei tanács két alelnöki tisztségére is pályázik. Városi szinten nehezen tudunk együttműködni, de a tisztségek elosztásának semmi köze ehhez” – tette hozzá Kereskényi, aki szerint nem zárkóznak el az együttműködéstől, és a jegyességből hosszútávon akár házasság is lehet.
Szatmár megyében jelenleg egyetlen igazgatóságot, a vidékfejlesztési és halászati kifizetési ügynökséget vezeti magyar politikus, és négy intézményben van RMDSZ-es helyettes.
Folytatódnak az egyeztetések a héten a két kormánypárt között Hargita, Maros és Kolozs megyében is, miután az eddigi tárgyalások során nem sikerült közös nevezőre jutniuk a feleknek.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. március 24.
A jövőben is fontos lesz a kereszténydemokrácia
Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT
Március 19-én tartott országos tisztújító küldöttgyűlését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM). A testület meghallgatta és elfogadta az elnök,alelnök, titkárok, illetve az adminisztrátor beszámolóit, majd megerősítették a vezetőséget: az elnök Kelemen Kálmán,alelnök: dr. Bárányi Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente, titkár: András György Dezső.
Mihály Jolánt nevezték ki pénztárosnak, mert Bartha Ferenc egészségi okokra hivatkozva lemondott.
Kelemen Kálmán elnök a Népújságnak elmondta, hogy a vita során kiemelték, leghangsúlyosabban talán a sepsiszentgyörgyi küldöttek – Kelemen Tibor, Orbán Gara Gábor, Szőke György és mások –, hogy mind a mozgalomra, mind a társulatra komoly feladatok várnak az elkövetkezendőkben, mivel a román politikai közélet teljességgel "ízetlenné" vált, a képviselők, szenátorok elvi és lelkiismereti problémák nélkül váltogatják a pártokat, "olyan szövetségek születnek, amelyeknek semmi közük az elkötelezett, valódi államférfiúi minőséggel rendelkező politikusokhoz".
Ugyanakkor kiemelték, hogy az RMKDM-re – amely jelenleg is állandó meghívott tagja az Európai Néppártnak (EPP) – vár az a feladat, hogy úgy építse ki a romániai magyar kereszténydemokráciát, hogy a jövőben a gerincét tudja képezni annak a politizálásnak, amelyre jövőt lehet építeni, nem úgy, hogy kétévente "lefejezik" a közalkalmazottakat, vagy a pártklientúrát juttatják pozícióba.
A tanácskozáson egy másfajta rendezvényre is sor került a mozgalom és az EPP közös rendezésében. Ez utóbbi képviseletében Sógor Csaba európai parlamenti képviselő tartott előadást Mit tehet egy erdélyi európai parlamenti képviselő Románia általános és a magyarság specifikus érdekeiért Brüsszelben címmel. A képviselő szerint Brüsszelben sem mindig lehet tapasztalni, hogy elkötelezett kereszténydemokraták ülnének még az Európai Néppárt soraiban sem, és sokszor olyan nagy nemzetek részéről is, mint az olasz, a spanyol, a francia, tapasztalható idegengyűlölet és a másság el nem fogadása. Ilyen körülmények között nagyon nehéz a specifikus magyar érdekeket következetesen érvényesíteni.
A tagok elégedetten nyugtázták, hogy igenis, van szerepe a jövőben az RMKDM-nek mind a romániai belpolitikában, mind a külpolitikában, hogy a világ megismerje az erdélyi magyarság sorskérdéseit, fogyatkozásának az okait, és hogyan lehetne ezt megállítani e nemzeti közösség megmaradása érdekében, és azért, hogy a többségi nemzettel egyenlő jogokat gyakorolhasson a jövőben.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)